Tisztelt elnök urak és képviselõtársak!

A PDL, illetve Traian Bãsescu államelnök elképzelése az ország területi-közigazgatási átszervezésérõl nehéz helyzetbe hozta a romániai magyarságot, beleértve Székelyföld lakóit is. Megvalósulása gyakorlatilag a  jelenleg létezõ székely-magyar tömb beolvasztásával járna, ami mindannyiunk számára elfogadhatatlan.

„Ez egy demokratikus államban született alaptörvény, nem a kommunizmusból megörökölt, összefércelt, nem tudni hányszor módosított, de mégiscsak az 1949-es évszámot, mint billogot magán hordozó alaptörvény. Ezt az Alkotmányt a magyarság alkotta és a történelmi gyökerekre vagy éppen a magyar nemzetnek a kereszténységre való visszautalása egy olyan vállalható nemzeti hitvallás, amelyre mi, határon túli magyarok is büszkék lehetünk. Személy szerint úgy ítélem meg, hogy ez a törvény Magyarország és a magyar nemzet felemelkedésének mérföldköve lehet, de rajtunk is múlik, hogy az elkövetkező időszakban mindazt a lehetőséget, amelyet az új alaptörvény megfogalmaz hogyan tudjuk feltölteni tartalommal" - fogalmazott Szász Jenő.

Hat év telt el azóta, hogy az RMDSZ beterjesztette a kisebbségek jogállására vonatkozó törvénytervezetét a parlamentbe. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség, a Magyar Ifjúsági Tanács és az Erdélyi Magyar Ifjak közös nyilatkozatában már akkor jeleztük, hogy a tervezetnek számos alapvető, súlyos hibája és hiányossága van. Tételesen: